A mai volt az egyik legerősebb földrengés, amelyet valaha is feljegyeztek – de mégsem hozta magával a sokak által várt katasztrofális cunamit. A helyi idő szerint szerdán 11:25-kor történt 8,8-as erősségű kelet-oroszországi földrengés, komoly aggodalmat keltett a Csendes-óceán partvidéki lakosságában. Emberek millióit evakuálták, miközben az egész a az Indiai-óceánon 2004-ben, és a Japánban 2011-ben bekövetkezett pusztító cunamira emlékeztettek, amelyeket hasonlóan nagy erejű földrengések váltottak ki. A mai cunami azonban sokkal kevésbé volt súlyos, bár okozott némi kárt.
Mi okozta ezt a giga erejű földrengést?
A Kamcsatkai-félsziget bár távoli, de a Csendes-óceáni tűzgyűrű részét képezi. A tűzgyűrűt az itt előforduló földrengések és vulkánok nagy száma miatt nevezik így. A Föld felső rétegei tektonikus lemezekre oszlanak, amelyek mind egymáshoz képest mozognak. A Csendes-óceáni tűzgyűrű e lemezek ívét alkotja, amely a Csendes-óceán körül húzódik. A világ földrengéseinek nagyjából nyolcvan százaléka a gyűrű mentén történik.
A Kamcsatkai-félsziget partjainál a Csendes-óceáni lemez évente körülbelül 8 cm-es sebességgel mozog északnyugati irányba – ez kb. kétszer olyan gyors, mint a körmünk növekedési sebessége, de a Föld tektonikai mércéjével is gyorsnak számít.
A Csendes-óceáni lemez óceáni, ami azt jelenti, hogy sűrű kőzetekből áll, és a kevésbé sűrű mikrolemez alá akar süllyedni. Ahogy a Csendes-óceáni lemez a Föld középpontja felé süllyed, felmelegszik és olvadni kezd, gyakorlatilag eltűnik.
Ez a folyamat azonban nem mindig zökkenőmentes. Gyakran előfordul, hogy a lemezek egymás fölé torlódva összeütköznek, feszültségeket keltve. Ez a súrlódás évezredek alatt felhalmozódhat, majd aztán néhány perc alatt hirtelen felszabadulhat. Ezeket a hatalmas feszültség felszabadulásokat földrengésnek nevezik. A mostani nagy földrengés esetében a törés sok száz kilométeren keresztül pattant ki.
A történelem során feljegyzett legnagyobb földrengések, köztük a három legerősebb chilei, alaszkai és szumátrai földrengés mind gigantikus földrengés volt. A Kamcsatkai-félsziget pedig hajlamos az ilyen erős földrengésekre, mint most ez be is bizonyosodott.
Miért nem volt a mostani olyan súlyos, mint a korábbi cunamik?
a földrengés, mint a föld hirtelen elmozdulása a felette található vizet is elmozdítja, amely aztán cunamiként a partvidék felé halad. Az óceán mélyén a cunami több mint 800 km/órás sebességgel haladhat, ami körülbelül olyan gyors, mint egy utasszállító repülőgép.
Ahogy a cunami a szárazföld közelében sekély vízbe ér, jelentősen lelassul. A hullámok közötti távolság lerövidül, és a hullámok magassága megnő, ami a part közelében gyakorlatilag egy vízfalat hoz létre. Azonban korántsem garantált, hogy egy nagyon erős földrengés különösen magas cunamihoz vezet, amely messze a szárazföld belsejét elérheti.
A mai földrengés 4 méteres szökőárhullámokat okozott Kelet-Oroszország egyes részein az ottani hatóságok szerint. Ezek azonban meg sem közelítik a 2004. évi Indiai-óceánon és Japánban 2011-ben tapasztalt több tízméteres hullámokat.
A cunami hullám magasságát a tengerfenék helyi formái is befolyásolják a partok közelében, valamint a szárazföld alakja, ahová a hullám érkezik. Ezek a tényezők, valamint az, hogy mennyire lakott a part, befolyásolják, hogy mennyire súlyos a cunami hatása.
Az amerikai földtani intézet első jelentései szerint a földrengés középpontja meglehetősen mélyen, mintegy 20,7 kilométerrel a földfelszín alatt volt. Ez a tengerfenék nagyobb elmozdulásához és ezáltal nagyobb cunamihullámhoz vezethetett volna, és mégsem ez történt. A mostani cunami viszonylag kis károkat okozott, gyakorlatilag emberi áldozatok nélkül, köszönhetően a fejlett előrejelzési rendszernek.